A baj nem a táblázattal van, hanem azzal, hogy sok lesz belőle.
Imádunk rendszereket építeni, úgyhogy nálunk is így indult. A szolgáltató-keresés egy Notionben ment, de nem került fel oda minden, mert Anna nem mozgott benne otthonosan. A költségvetés egy Google Sheetben készült. A programtervet Anna egy barátnőjétől kapta Excelben, azt kezdtük szerkeszteni, előbb Anna gépén, aztán Google Drive-on át. Az utolsó napos teendőket végül egy megosztott Apple Notesba írtuk. Minden mindenhol volt, és folyton gondolkodni kellett, mi hol van.
A legnagyobb baj, hogy a táblák nem beszélnek egymással.
A költségvetés nem tudott a szolgáltatókról, a programterv nem tudott a költségvetésről. Ha valami változott, több helyen kellett átírni. Nálunk pont ez a más: a szolgáltatót összelinkeled a költségvetéssel és a programtervvel, így egy változás mindenhol frissül.
A tervezés nagy része útközben történik, telefonon.
Egy Excelt megnyitni telefonon rémálom volt, pedig a legtöbbször pont menet közben kellett ránéznünk valamire. Emiatt lett a végén Apple Notes. Mi ezért is építünk mobilbarát felületre, még ha a legerősebb tervezési élmény laptopon van is.
